A szigetről
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, Rosd-szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik; területe mintegy 56 négyzetkilométer. Felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb ivóvízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600 000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A szigetet határoló mindkét folyóágban néhány kisebb sziget is található, ezek többnyire beépítetlenek.
A Visegrádi szorost elhagyva a Duna folyása lényegesen lelassul, hordalékát lerakja, így alakult ki a Szentendrei sziget. A sziget egésze az őskor óta bizonyítottan lakott volt. Települései északról délre: Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer-Surány és végül, de nem utolsósorban Szigetmonostor-Horány.
A szigetet rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel (3 autós és 3 gyalogos), illetve hídon is meg lehet közelíteni Tahitótfalunál.
A sziget kerékpárral is bejárható, de kerékpárút még csak itt-ott található, de kiépítése folyamatban van ( EuroVelo). A kerékpárosok előszeretettel közlekednek a betonút helyett a
Tahitótfalutól egészen Szigetmonostorig elhúzódó töltésen, végig a Duna mellett haladva. A szigetcsúcs a Szentendrei sziget legeslegészakibb pontja, ahol a vízhez érve az egyik oldalon a visegrádi várat, a másikon a Börzsönyt láthatjuk. A szigetcsúcs egész évben, csak alacsony vízállás mellett látogatható. A kavicsos zátony partjai lassan mélyülnek, így szinte a Duna ágak közepéig gyalogolhatunk. A kisoroszi szigetcsúcs és az északi Duna menti területek 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik.
Növényvilága igen gazdag, 25 védett fajjal rendelkezik. A Szentendrei sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása. A területen több mint 200 madárfaj fordul meg, például jégmadár, parlagi pityer, füleskuvik, erdei fülesbagoly és még hosszan sorolhatnánk. Szigetmonostoron a Madárbarát Parkban , vagy szelős erdőkben, mezőkön hosszasan gyönyörködhetünk bennük. Az emlősök közül említést érdemel például a dámvad állomány és a sűrűn előforduló aranysakál. Ha éjjel érkezik a szigetre, óvatosan vezessen mert szarvasok és vaddisznók is használják a közutakat. Azon se lepődjünk meg, ha esetleg a fejünk felett ágról-ágra ugrándozó mókusokkal találkozunk vagy sünik vonulnak át a kerten.
Szigetmonostor
A Szentendrei sziget legdélebbi települése, Szentendre és Göd között fekszik. Szentendrével és
Dunakeszivel kompjárat köti össze.
A magyarok hamar megtelepedtek a szigeten Kruszán fejedelem révén. Leszármazottja Tiburc ispán 1214-ben alapított itt Bencés kolostort, mely mára teljesen elpusztult. A török dúlás elől menekülve találta meg a falu lakossága a település jelenlegi helyét, mikor a Duna partjáról áttelepültek.
Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu, valamint a sziget teljes déli része.
Szigetmonostor látnivalói:
Római katolikus templom
Római katolikus plébánia
Református templom
Vízbefultak kopjafája
Római kori őrtorony rom
Nepomuki Szent János szobor